Nem csoda, hogy zsúfolásig megtelt a moziterem: Kovács István első nagyjátékfilmje igazi hiánypótló alkotás, amelyről nem túlzás azt állítani: „száz évet vártunk rá”. A vetítés előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Köbli Norbert forgatókönyvíróval és L. Simon László József Attila-díjas íróval, országgyűlési képviselővel beszélgetett.

L. Simon László elmondta, családi kötődése, dédapja háborús részvétele miatt régóta foglalkoztatja az első világégés problematikája, így nagy várakozással fogadta a filmet, amely az első nagyjátékfilm Magyarországon a témában. „Ezzel a történelmi eseménnyel eddig nem foglalkozott a magyar filmgyártás.” – szögezte le L. Simon, majd hozzátette: nagy volt benne a félelem, hogy lehet-e ebben a témában olyan filmet készíteni, amely odaszögezi a nézőt a székbe. „Ez sikerült. Nagyon izgalmas, nagyon mély problémákra rámutató – a korszak, a háború, a soknemzetiségű Magyarország rendkívüli összetettségét felmutató film” készült, ráadásul remek színészi játék, rendezés, operatőri munka és vágás jellemzi. „Igazán jó moziélményt képes nyújtani ez az egyébként tévéfilmes eszközökkel készített alkotás.”

Köbli Norbert Balázs Béla-díjas forgatókönyvíró, akinek a nagyapja harcolt az első világháborúban, arról beszélt, sokáig nem vágott bele a téma feldolgozásába, hiszen egy ilyen film elkészítése óriási költségekkel jár. „Előbb voltak meg a korlátok”, de „a korlátok között elindul a fantázia és a kreativitás” (…) „Találkoztam ezzel a jelenséggel, hogy a galambok voltak a legmegbízhatóbb távközlők az első világháborúban. Tetszett, hogy egymásra torlódik egy nagyon modern hadviselés egy nagyon ősivel. A galambdúc, amit fegyveres őrök őriznek, és ez a dolguk a háborúban, hogy a galambokra vigyázzanak, és az üzeneteket továbbítsák, ez egy olyan filmes, képszerű dolognak tűnt, amely köré lehet egy érdekes történetet csinálni. Köbli Norbert hozzátette: egy atipikus, ötfős felderítő csapat szemszögén keresztül, kicsiben igyekezett lemodellezni az első világháborút. „Kivettem a hadvezéreket a filmből, nincs benne nagypolitika. Itt csak az van, amit az egyszerű katona lát.” – árulta el a forgatókönyvíró.

Az első világháború vége felé játszódó filmalkotás az Osztrák–Magyar Monarchia egy többnemzetiségű, magyar, osztrák és román katonákból álló felderítő egységéről szól. A fiktív történet szerint a katonák gyakorlatilag öngyilkos küldetésben, az ellenséges vonalak mögött kísérlik meg megsemmisíteni az olasz haderők egyik kommunikációs központját, ami nem más, mint egy postagalamb-állomás. Az ötfős egységet egy hivatásos katona vezeti, az igazi főszereplő azonban Döme, egy tizenéves, zöldfülű szegedi sorkatona, aki harctéri tapasztalatlansága ellenére többször bizonyítja hősiességét.

A Szürke senkik olyan hiánypótló alkotás, úttörő munkának számító játékfilm, amely végre méltó emléket állít az első világháború Magyarországért harcoló hőseinek. Megtekintése nemtől, korosztálytól függetlenül mindenki számára ajánlott. Garantáljuk: a katarzisérzés nem marad el.