Első világháborús alkotásokat felvonultató Frontmozi-vetítéssorozatunk nyári szünet előtti utolsó, júniusi állomásán az 1969-es Imposztorok című magyar filmet láthatták a Kino Café Moziba látogató érdeklődők.

A vetítés előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Markó Györggyel, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgetett.

Békés Márton felvezetőjében elmondta, a megszokottól eltérően a mostani mozival az első világháborút követő időszakba is beletekintést nyerhetünk, hiszen a film forgatókönyve a Tanácsköztársaság utáni fehérterror egyik vezetője, Prónay Pál naplója alapján készült. Máriássy Félix talán legismertebb filmjében olyan kiváló színészek mesteri alakítását láthatjuk, mint Huszti Péter, Bara Margit, Domján Edit vagy éppen Mensáros László.

Markó György kifejtette: Prónay Pál naplója – amely a forgatókönyv alapját adta –, a Határban a halál kaszál címmel 1963-ban jelent meg, ami egy érdekes időszak volt a magyar történelemben, hiszen ekkor engedték ki az ’56-os forradalmárok egy részét, és ekkor elkezdték eltávolítani a koncepciós perek ÁVH-s felelőseit. Ez a párhuzam igen áthallásos a Prónay-különítményesekkel való összevetésben, és talán éppen emiatt nem volt túl népszerű film a Kádár-korszakban – hangsúlyozta. a történész.

A Kommunizmuskutató Intézet vezetője arról is beszélt: a film kapcsán sokan felvethetik, hogy lám: ha nem fegyverezik le a magyar hadsereget az első világháború után, eséllyel vehettük volna fel a harcot a Kisantant országaival. Csakhogy a magyar katonáknak ekkor Ausztria ellen sikerült győzni, Ausztria pedig Magyarországhoz hasonlóan egy lefegyverzett ország volt, a csehszlovákok, a románok, a szerbek ellen nem mutatkozott volna komoly esély a hadszíntéren – mutatott rá Markó György.

Békés Márton a vetített film kapcsán leszögezte: a vörösterrorról, Trianonról szó sem esik benne, ahogy a soproni népszavazás is csak „lóg a levegőben”, jól érzékeltetve a Kádár-rendszer politikai hozzáállását a korszakhoz.

Markó György ennek kapcsán kifejtette: Máriássy nyilvánvalóan csak olyan filmet készíthetett, amit megengedtek neki. Erre utal a film címe is, ami alapján már feltétezhető, hogy itt egy „bajkeverő társaságról” van szó. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója hozzátette: valóban különös az is, hogy „születik egy film Trianon következményeiről, és Trianon egyszer nem hangzik el a filmben.” Ez egy olyan tabu volt, amiről nem lehetett beszélni – jelentette ki.