Kossuth Rádió, 2014. június 30.

A Kossuth Rádió Tér-idő műsorának vendége Gerő András történész volt.

mno.hu, 2014. június 30.

Emlékezés a szarajevói merényletre - Navracsics Tibor a döntéshozók felelősségéről.

nepszava.hu, 2014. június 28.

Azt hihetnénk visszatekintve, a Kennedy-gyilkosság a 20. század sorsfordító merénylete. Pedig nem: az a lövés, amely az osztrák trónörökös és felesége elleni merényletkor dördült el, az I. világháború épp száz évvel ezelőtti kirobbanásához vezetett. A világégés 15 millió áldozatot követelt. Gerő András egyetemi tanárt, a Habsburg Történeti Intézet igazgatóját kérdeztük, mivel a könyvhétre rukkoltak elő a "Merénylettől a hadüzenetig" című vaskos kötettel, amely az utolsó békehónapról szól. 

valasz.hu, 2014. június 28.

…Mintha Magyarországon is nőne az érdeklődés a sokáig „elfelejtett háborúnak” számító első világégés iránt. „Több mint 600 pályázó nyert összesen 250 millió forintot; önkormányzatok, egyesületek, egyházak, cserkészcsapatok kértek segítséget elképzeléseik megvalósításához” – mondja a Heti Válasznak Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kormány által életre hívott centenáriumi emlékbizottság vezetője. Lehetett pályázni emlékművek, sírok felújítására, tudományos munkák írására, de még tematikus dokumentumfilmek és számítógépes játékok tervezésére is…

MTI, 2014. június 28.

„A nagy háborúhoz” vezetett, hogy egész Európában egyszerre vesztették el a józan ítélőképességüket a nemzetek - erről Gerő András történész beszélt szombaton, az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott budapesti vitadélutánon.

LánchídRádió, 2014. június 27.

A Lánchíd Rádió vendége Gerő András történész volt.
Az első világháborút – vagy ahogy akkor hívták: a Nagy Háborút – megelőző évszázad szinte példa nélkülien békés volt Európában. A majdnem az egész kontinenst lángba borító, rengeteg emberéletet követelő napóleoni háborúk után a nagyhatalmak vezetői megállapodtak arról, hogy az országok közti problémákat nem vérontással, hanem tárgyalásokkal kell rendezni. A bécsi kongresszuson dolgozták ki azokat az elveket, amelyek fél évszázadra stabilizálták a nemzetközi viszonyokat. Ettől persze még az országokon belül nem mindig honolt béke, pár évente újabb és újabb forradalmi hullám söpört végig. Azonban az európai kontinenst, főleg a XIX. század második felében, általános bizakodás jellemezte. Az urbanizáció, a találmányok és az életkörülmények javulása miatt az emberek bizakodóbban tekintettek a holnapba. Majd száz évvel ezelőtt a „keleti kérdés” rendezetlensége és más okok szerencsétlen összjátéka folytán az egész földrész, sőt a fél világ harcmezővé változott, sok millió emberéletet követelve. Az első világháborút lezáró rossz béke pedig szinte egyenesen vezetett az újabb világégésbe.

Inforádió, 2014. június 26.

Szombaton emlékezik a világ a 100 évvel ezelőtt történt szarajevói merényletre. 1914. június 28-án Gavrilo Princip társaival együtt merényletet követett el Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse, illetve hitvese ellen. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a Habsburg Történeti Intézet kerekasztal beszélgetésének történészei ez alkalomból keresték a választ a kérdésre: hős vagy terrorista volt a nacionalista szerb? Herczeg Zsolt is ezt kérdezte az egyik előadótól, Fiziker Róbert történésztől, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársától.

Kossuth Rádió, 2014. június 25.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége Maruzsa Zoltán történész; Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt.

prae.hu, 2014. június 24.

Az első világháború kitörésének centenáriumi évére többféleképpen készül a XX. Századi Intézet, többek között egy konferenciát is rendeztek, amely az írók világháborúban betöltött szerepéről szólt. A konferencia egyik előadója volt Molnár Eszter Edina Csáth-kutató, az ELTE történész doktorandusza, akivel többek között az első világháború kiváltotta lelkesedésről és sokkról, Csáth Géza aktualitásáról, önmagunk folyamatos megértéséről és másokkal megértetéséről beszélgettünk.

ATV – Start, 2014. június 24.

A Start Plusz vendége dr. Fiziker Róbert történész, MNL Országos Levéltára.