A nagy háború hosszú árnyéka

- Ezért azt mondhatjuk szimbolikusan, hogy a XX. század kezdetét jelentette az első világháború kitörése, azét a korszakét, amely az erőszak, a totalitarizmus és a hamis megváltások évszázada - fogalmazott a miniszter.

Navracsics Tibor kijelentette: a bolsevizmus, a fasizmus, a nemzetiszocializmus is az első világháborúra akart választ adni, az örökségével akart szakítani. - Az embertelen rendszerek mind az első világháború következményei - tette hozzá. A politikus úgy fogalmazott, hogy "1989 ismét azt az ígéretet hozta, hogy leszámolhatunk a fájdalmas örökséggel [...], huszonöt év telt el azóta, és most is azt mondhatjuk, hogy még nem tudtunk szabadulni az első világháború bilincseitől." Hozzátette: hiába próbáljuk kézfogással, tárgyalásokkal áthidalni a bizalmatlanságot Közép- Európa nemzetei között, még sokat kell tenni ahhoz, hogy azt mondhassuk: átléptünk az első világháború okozta katasztrófán, és soha többé nem történhet meg, hogy ebben a térségben a nemzetek egymás ellen forduljanak.

- A "nagy háborúhoz" az vezetett, hogy egész Európában egyszerre vesztették el a józan ítélőképességüket a nemzetek - erről Gerő András történész beszélt szombaton, a témában tartott budapesti vitadélutánon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara gazdaság- és társadalomtörténeti tanszékének vezetője szólt arról is, hogy Magyarországon bizonyos érzelmi ambivalencia volt a trónörökös elleni merénylettel kapcsolatban. Mint magyarázta, Ferenc Ferdinándot Magyarországon nem szerették: trónra kerülése esetén olyan átalakítást akart a Monarchiában, ami a dualizmust mint politikai szerkezetet felszámolta volna, megbontotta volna Magyarország területi egységét. - Kifejezetten szlávbarát koncepciót képviselt a trónörökös - mondta a történész, hozzátéve: egyfajta paradoxon, hogy a szláv nacionalizmus jegyében ölték meg Ferenc Ferdinándot.

A Bécsi Filharmonikusok koncertje volt a csúcspontja annak a megemlékezéssorozatnak, amelyet Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban rendeztek. Mielőtt azonban felhangzott volna Brahms, Haydn, Ravel és Schubert zenéje, álarcos tüntetők vonultak a koncertnek helyt adó, újjáépített Városháza elé. A tiltakozók Gavrilo Principet ábrázoló maszkokat viseltek, így emlékezve a boszniai szerb férfira. Rendbontás nem történt.

Szombat reggel az Osztrák-Magyar Monarchia egykori szarajevói katonai temetőjében tiszteletadással kezdődtek meg a megemlékezések. A hatalmas kőszobra miatt előbb a köznyelvben, majd hivatalosan is Oroszlános temetőnek nevezett sírkertben olyan közös koszorúval tisztelegtek az áldozatok emléke előtt, amelyen a Monarchia mind a tizenhárom utódállamának zászlaja látható. A rendezvényen leplezték le az Osztrák-Magyar Monarchia itt eltemetett 2456 katonájának tiszteletére állított emlékkövet.