Tallai Gábor, az esemény moderátora, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta: száz év távolából, 1920-ra, a trianoni döntésre emlékezve bocsájtanak most ki egy bélyegblokkot, amely a Nemzeti Összetartozás Éve keretében jelenik meg.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ez a konfliktus lehetetlenné tette, hogy Közép-Európa újra megerősödjék, és szabad otthona legyen az évszázadok óta együtt élő nemzeteknek. Száz év múltán Trianon elsősorban azt jelenti, hogy „a magyar nemzet akkor is túlél, ha halálra szánják” – mondta.

Volt erőnk megmaradni a nehezebb időkben is, volt erőnk újra megtalálni, felvenni, és különösen a mögöttünk hagyott évtizedben, megerősíteni az elszakított nemzetrészekhez kapcsolódó kötelékeket – tette hozzá.

A magyar nemzet saját sorsán is megtapasztalta, hogy a test múlandó, a szellem örök, a haza pedig a magasban van – fogalmazott a miniszter.

Trianon egy évszázad múltával figyelmeztetés: a szembenállás Közép-Európában nem járható út. Birodalmak ütközőzónájában élve csak akkor védhetjük meg szabadságunkat és csak akkor tudjuk megőrizni kultúránkat, mindazt, akik és amik vagyunk, és csak akkor alkothatjuk meg a magunk jövőjét, ha a Kárpát-medencében határokra tekintet nélkül lelhetünk valamennyien otthonra – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Hozzátette: ehhez méltányosságra, az alapvető egyéni és közösségi nemzetiségi jogok tiszteletben tartására van szükség.

Szólt arról is, hogy a koronavírus-járvány sarokba szorította az egész világot, így Magyarországot is, de a Trianon századik évfordulójára tervezett szerteágazó rendezvénysorozat elemeit a pandémia múltával megvalósítják majd.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: lehet, hogy a 20. századi történelemben járatos embernek mazochizmusnak tűnhet, hogy éppen a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságát örökítik meg emlékbélyeggel. Ám – mondta el a főigazgató –, aki így reagál, „annak fogalma sincs a túlélés szabályairól”: „Nem tudja, hogy mi magyarok nem az igazságtalanságra, nem a pusztulásra, nem az érzéketlenségre, a kisemmizésre, a szégyenre, a kapzsiságra, az arroganciára emlékezünk, hanem arra, hogy mindezek nem fogtak rajtunk, hogy a szeretet, az élni akarás erősebb volt és hozzásegített bennünket a túléléshez.”

Schmidt Mária leszögezte: Száz év távolából már tisztán látjuk, hogy Trianon – bár a békediktátum előkészítői erre vállalkoztak – nekünk nem pusztulást jelent, hanem ércnél is maradandóbb bizonyítékot arra, hogy hihetetlen életerő lakik bennünk.

Schamschula György, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója azt emelte ki: társaságuk mindvégig összeforrt a nemzetével, hiszen az 1867-es kiegyezés után jöhetett létre a hangsúlyozottan nemzeti jellegű posta. A Trianon utáni nehéz helyzetben kellett újraszervezni a postát, figyelmet fordítva arra, hogy megélhetést biztosítsanak az elcsatolt területekről érkező munkatársaknak.

A vezérigazgató jelezte: alkalmi bélyegeikkel egyszerre emlékeznek és emlékeztetnek történelmünk fontos eseményeire, több mint másfél évszázada.

Megemlítette: az ezer forintos össznévértékű, 50 ezer alapváltozatú és 4500 vágott példányban kibocsátott trianoni bélyegblokkon Vörösmarty Mihály Szózatának „Megfogyva bár, de törve nem” sora olvasható, és az Országház kupolacsarnoka látható.

(MTI/CEB)