Az első világháború közös európai tragédia volt

Tallai Gábor, a beszélgetés moderátora felvezetőjében elmondta: a két könyv kiadásának fontos apropója, hogy ebben az esztendőben emlékezünk meg az első világháború lezárásának századik évfordulójáról. Mint mondta, A béke első hónapja Magyarországon című kiadvány az 1918. november 3. és december 3. között a magyar sajtóban megjelent cikkekből, publicisztikákból készített válogatás, míg a Hadifogoly voltam Szibériában – Vándor Ferenc naplója című munka – amely Kovács Barnabás barcelonai főkonzul közbenjárásával jelent meg (a főkonzult kereste fel a kézirattal Vándor Ferenc özvegye) – egy hadifogásba kerülő katona izgalmas történetét mutatja be.

Tallai Gábor felvetésére, miszerint 100 év távlatából mégis ki tekinthető az első világháború valódi győztesének Gerő András, a békeidőszak első hónapjáról írt kötet szerkesztője elmondta: bár Németország az első – és a második – világháborút is elvesztette, valójában mégis győzött. Szerinte ugyanis Németország mindkét alkalommal arra tört, hogy a világ ura legyen, és mindkétszer kiderült, hogy „erre képtelenek.” Mindezek hatására pedig „megtalálták a helyüket, ők ma Európa vezető hatalma”, azaz gazdaságilag és politikailag is ők a legfontosabb tényezők a kontinensen. A Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerint a németek ezzel egyszerre szabadultak meg a világhatalmi ábrándjaiktól és a megnyomorított kisállam szerepétől is.

Békés Márton szerint 1914-től 1991-ig, az első világháború kezdetétől a hidegháború lezárultáig a „világháborúk évszázada zajlott”, a végkifejlet pedig Kína világuralmába torkollott. „Az Egyesült Államok utat keres, Oroszország tápászkodik”. Egy valami azonban biztos, az első világháború vesztese valójában Európa egésze volt – szögezte le a kutatási igazgató.

Tallai Gábor elmondta: négy évvel ezelőtt Magyarország Kormánya létrehozta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, amely számos értékes programot és kiadványt kezdeményezett és hozott létre, összességében azonban általános tapasztalat, hogy a második világháború emlékezete elfedi az elsőt, pedig valójában az 1914–1918-ig történtek adják mindennek az eredőjét.  

„Mi emberek talán úgy vagyunk ezzel, hogy nem szeretünk nagyon messzire visszaemlékezni, csak az marad meg bennünk, ami még családilag, közvetlenül át tud hagyományozódni” – vélekedett az előző gondolat kapcsán a Habsburg Történeti Intézet igazgatója.

Békés Márton rámutatott, az első világháború emlékezete kapcsán fontos felismerés, hogy „ma már holisztikusabban nézzük a történelmet”, az első világháborúra „közös európai tragédiaként” tekintünk, így nincs már meg például a „békeszerető Antant” narratívája. A kutatási igazgató szerint ez a fajta átértékelés a közép- és kelet-európai országokból indult ki.

Gerő András hangsúlyozta: az általa szerkesztett, most bemutatott kötetből is kiderül, a háborút követően a Kárpát-medence területén jelenlévő nemzetiségek mohó módon, valósággal „szétkapták Magyarországot”, az akkori magyar politikai vezetés nem talált fogást ezen a problémán, a béke első hónapját bemutató könyv pedig lényegében egy „nemzet tragédiájának” a históriája. Másoknak, így a cseheknek, a románoknak és a szerbeknek ez ebben a tekintetben egy győztes történet volt.

Vándor Ferenc naplójáról Békés Márton elmondta: a napló szubjektív műfaj, ezért minden olvasónak mást és mást fog jelenteni. „Nekem magát a modernitást jelenti, azaz, hogy az első világháború után már nem lehetett úgy élni, ahogy azelőtt.” Ismertette: a napló egy a korban átlagos Baranya megyei férfi alkotása, aki a világháború előtt a megye határát nem lépte át, a fogságban viszont egy olyan multikulturális világban találta magát, ahol orosz, majd a Szovjet-Oroszország elleni intervenció idejében japán, később amerikai ellenőrzés alá tartozó fogolytáborba került. Végül a ’20-as években egy olyan japán hajón érkezett haza Magyarországra, amelyen cseh legénység szolgált. „A modernitás maga a mobilizáció”, amit a címszereplő férfi egészen testközelből tapasztalhatott meg.

A 89. Ünnepi Könyvhéten bemutatott A béke első hónapja Magyarországon (szerk. Gerő András) és a Hadifogoly voltam Szibériában – Vándor Ferenc naplója (szerk. Bernáth Gábor) című kötetek megvásárolhatók a Terror Háza Múzeum könyvesboltjában, valamint a nagyobb könyvesboltokban.