„Az első világháború után eldőlt: nem hagyjuk magunkat, és erre joggal lehetünk büszkék”

Balog Zoltán elmondta: a kormány arra törekszik, hogy a történelmi megemlékezések mindenki számára megélhető közösségi élménnyé váljanak. „Elsősorban azzal kell tisztában lennünk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk, mert az a társadalom, mely nem törődik a múltjával, manipulálhatóvá válik” – hangoztatta a miniszter.

Mint mondta, az első világháború a magyarság alapvető traumája: a sebesültekkel együtt hárommillióan szerepelnek a veszteséglistán, majd a trianoni döntéssel az ország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét elszakították. „Jogosan tekintünk erre tragédiaként és országvesztésként”, ám a „Határtalanul” program elindításával és június 4. nemzeti összetartozás napjává nyilvánításával ezek az emlékek mára közösségi élménnyé alakultak és pozitív üzenetet is hordoznak – húzta alá Balog Zoltán.

Kitért arra is, hogy amikor a kormány a nemzet határok feletti újraegyesítéséről beszél, egyebek mellett arra gondol: szükség van egységes, közös kárpát-medencei felsőoktatási térre. Ennek megteremtésére jelentős összegeket fordítanak, de emellett például 60 milliárd forintból fejlesztenek a határokon kívül óvodákat és bölcsődéket is. Megjegyezte: az anyaországban 106 milliárdot fordítanak óvoda- és bölcsődefejlesztésre.

Ezek az intézkedések egyszerre válaszok a történelmi kihívásokra, és befektetésnek tekinthetők a jövőbe – mondta a miniszter, hozzáfűzve: az erőfeszítések célja, hogy a múlt, a jelen és a jövő, valamint a közösségek sorsa az anyaországban és azon túl „közös gondunk és közös büszkeségünk” legyen.

A köszöntőt követő kerekasztal-beszélgetésen Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos arról beszélt: az első világháború volt a 20. század legfontosabb eseménye, „az akkori kérdések és dilemmák ma is ott vannak az asztalon és formálják életünket”. A múlt megismerése nélkül nem lehet sem jelent alakítani, sem jövőt építeni – mondta.

A kormánybiztos szerint fontos látni, hogy Magyarország Trianon után meg tudott maradni, és végül sikerrel tudott befejezni egy évszázadot: a 21. századba már szabadon tudtunk átlépni. Hozzátette, a jelen század legfontosabb feladata Magyarország függetlenségének megőrzése.

Schmidt Mária elmondta: azok a társadalmak, amelyek úgy döntenek, nincs szükségük hagyományaikra és múltjukra, azok elbizonytalanodnak jelenükben, lemondanak jövőjükről. Hozzáfűzte: ezzel szemben Magyarország tanulni akar a múltjából, önbizalmat akar belőle meríteni, ez fog minket megerősíteni a jelenben és optimizmussal eltölteni a jövő iránt. Ez a történelemoktatás lényege – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Balog Zoltán hozzátette: „a jövőnk azon múlik, a magyar fiatalok megértik-e, mekkora tétje van annak, hogy megmaradunk-e. Versailles-ban ugyanis arról döntöttek, hogy Magyarország ne legyen. Hogy ez most nincs így, az a magyarok erőfeszítésének köszönhető” – tette hozzá a miniszter.

Tallai Gábor programigazgató kérdésére, miszerint a Trianont követő vesztes pozícióból hogyan lehet kilépni és nem vesztesként értelmezni magunkat, Schmidt Mária elmondta: Trianon egyértelmű veszteségei ellenére Magyarország önálló, független államot tudott létrehozni. Kifejtette: a két háború között olyan erőre tudtunk szert tenni, melynek segítségével meg tudtunk maradni a második világháború alatt, sőt meg tudtuk őrizni magunkat a kommunista megszállás idején is. A kormánybiztos így összegzett: ez azt jelenti, van bennünk erő, elszánás és tehetség, felismerjük azokat az erőket, amelyek a létünk ellen törnek. Schmidt Mária végül elmondta, „az első világháború után eldőlt: nem hagyjuk magunkat, és erre joggal lehetünk büszkék”.

A kerekasztal-beszélgetést követően Frank Füredi szociológusprofesszor előadásában hangsúlyozta: egyetemi tapasztalatai alapján rendkívül fontosnak tartja a minőségi történelemtanítást, mert azok a diákok, akik komolyan veszik a történelem tanulását és jó képzést kapnak, mindezen keresztül a gondolkodásukat is jelentősen fejleszthetik. Füredi Cicerót idézve kiemelte: akik nem tudják, mi történt a születésük előtt, mindig gyerekek maradnak, utalva ezzel Nyugat-Európára, ahol, mint mondta, szinte már nem is tanítják a történelmet, a fiatalok pedig gyakran nem képesek felnőttként viselkedni és gondolkodni.

Frank Füredi arról is beszélt, fontos megérteni, hogy ami Magyarországon történt 1914 és 1918 között, azt elsősorban külső események határozták meg, hozzátéve: ez valójában egy „európai testvérháború” volt, amelyből minden ország vesztesen került ki. A régi rendnek vége lett, Európa pedig elvesztette az önbizalmát. Hozzátette: ha az emberek nem tudnak bízni saját magukban és a saját kultúrájukban, minden összeomolhat egyik napról a másikra.