Hírek
Bemutatták a Harctértől a hátországig című könyvet
2017. február 10.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot Völgyesi Zoltán történész-levéltáros Harctértől a hátországig című új kötete, amely a nagy háború magyarországi gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálja, levéltári források tükrében.
A Magyar Nemzeti Levéltár és a L'Harmattan Kiadó közös gondozásában megjelent könyvet a levéltár Bécsi kapu téri épületében mutatták be.
Fiziker Róbert történész, a levéltár munkatársa a kötetet méltatva elmondta: Bihari Péter Lövészárkok a hátországban című 2008-as úttörő munkájában úgy vélte, hogy nem fog több levéltári forrás előkerülni az első világháborúval kapcsolatban. Völgyesi Zoltán ezt cáfolja meg új kötetében, számtalan eddig ismeretlen forrás közreadásával. „Még mindig hatalmas, kiaknázatlan anyagok várnak feltárásra, például a hadifoglyok kérdésében. Ezért ez a kötet csak a reményteli kezdet lehet, mindenképp lesz folytatása” – fűzte hozzá Fiziker Róbert.
Alapos összefoglaló munka, amely egyben alapvető forrásfeltáró tanulmány több területen is, például a hadigazdaság működéséről, vagy a nő-férfi viszonyok háború alatti változásairól – jellemezte a kötetet a történész, aki szerint a könyvben közzétett levéltári dokumentumok nem csupán az illusztráció szerepét töltik be, hanem törzsszövegként is olvashatóak.
„A leginkább a fronttal foglalkozó családi emlékekben nem nagyon maradt meg, hogyan élte át a társadalom, a hátország a háborút. Meg akartam mutatni, hogy egy óriási, feldolgozatlan iratanyagon ülünk többek között a hadigazdaságról, a háború alatti szociálpolitikáról” – fogalmazott az eseményen Völgyesi Zoltán, aki elmondta azt is: azért kezdett el foglalkozni az első világháború forrásaival, mert egyfajta adósságot érzett felmenőivel, például a doberdói harcteret megjárt dédapjával szemben.
„A háború alapvetően forgatja fel a társadalmi viszonyokat, az élet megszokott kereteit, ilyenkor semmi sem működik normálisan. Több millió férfit vontak ki a mezőgazdasági életből, akikből mind ellátandó katonák lettek. Meg kellett szervezni az életet, a gazdálkodást, nőkkel, hadifoglyokkal, diákokkal” – mutatott rá a szerző, aki könyvében foglalkozik a tábori bordélyok világával éppúgy, mint a különféle társadalmi problémákkal, és az egymástól elszakított katonák és családtagjaik levelezésével.
