Hírek
Impressziók révén szólítjuk meg a közönséget
2016. december 20.
Gerő András történész A háború urai című kiállítás kurátora az Echo Tv Időrosta című műsorában ismertette: nem eredeti tárgyak tömegével, hanem egyfajta vizuális impressziókeltéssel és interaktív felületekkel mutatják be, hogy kik döntöttek Európa sorsáról az első világháború idején.
Az első világháborúban résztvevő országok tizennégy legfontosabb vezetőjét mutatja be A háború urai című kiállítás a Várkert Bazárban. A tárlat elsősorban a magyar és európai közönség számára fontos államférfiak portréját rajzolja meg. A kiállítás nem hosszú falszövegekkel, személyes tárgyak tömegével mutatja be a háború urait, hanem inkább az erős vizualitás, az impressziók révén szólítja meg a közönséget. A legtöbben a Habsburg-családból jelennek meg a kulturális befogadótér falai között.
A Habsburgok fokozott jelenlétét az indokolja, hogy magyar szempontból Ferenc József az egyik legfontosabb személy, ő volt az uralkodó, amikor a monarchia hadat üzent Szerbiának. A másik Habsburg Erzsébet királyné, hiszen Ferenc József elképzelhetetlen Erzsébet nélkül, ráadásul a magyarok imádják Erzsébetet. És persze megjelenik a kiállításon fia, Rudolf is, aki öngyilkos lett, és Ferenc Ferdinánd, akinek a halála, meggyilkolása miatt robbant ki, legalábbis formailag az első világháború – fejtette ki Gerő András.
A történész az interjúban kiemelte: arra törekedtek, hogy bemutassák ezeknek a vezetőknek a személyiségét, emberi vonásait és hogy milyen szenvedélyeik vagy hobbijaik voltak. Ferenc Ferdinánd például szenvedélyes vadász volt, viszonylag rövid élete alatt több mint háromszázezer vadat ejtett el. III. Viktor Emánuel Olaszország királya érméket gyűjtött, és a kedvenc foglalatossága az volt, hogy naponta órákat töltött el azzal, hogy a sajtóhibákat javította.
A magyar vonatkozás miatt a kiállítás egyik nélkülözhetetlen szereplője a háborús Magyarország miniszterelnöke, gróf Tisza István. A tárlaton látványos módon elevenedik meg Tisza István és Károlyi Mihály nevezetes párbaja, amire egy nem fogadott köszönés miatt került sor.
„Tisza István volt az a miniszterelnök, aki némi hezitálás után hozzájárult ahhoz, hogy elmenjen az az ultimátum Szerbiának, amit nem lehetett elfogadni a szerbeknek, tehát nyilvánvaló volt, hogy ez egy háborús forgatókönyv. És ő volt az az ember, akit a magyar közvélemény a legjobban azonosított a háborúval. Nem véletlen, hogy '18-ban, amikor a monarchiának vége lett, és az őszirózsás forradalom lezajlott, jószerivel Tisza volt az egyetlen politikai áldozata a szó szoros értelmében.” – fogalmazott Gerő András.
