Hírek
A balkáni halálmarsot megjárt magyar hadifoglyokról nyílt kiállítás
honvedelem.hu, 2014. december 14.
Az első világháború során a szerb hadszíntéren fogságba esett magyar katonáknak emléket állító kiállítás nyílt a Szamár-sziget szellemkatonái − A nagy háború balkáni halálmarsa címmel december 11-én, csütörtökön Budapesten, a Magyarság Házában.
A nemzetközi multimédiás vándorkiállítás díszmegnyitóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: emlékezni és emlékeztetni kell Magyarország veszteségeire, ezért állította fel a kormány az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, amely a kiállítást is támogatta. Magyarország az első világháborúban elvesztette területe kétharmadát, lakossága felét és 661 ezer katonát. Ezenfelül több mint 700 ezer katona megsérült, és több mint 730 ezren estek hadifogságba − emlékeztetett az államtitkár, hozzáfűzve: Magyarország mindvégig ellenezte a háborút, de nem volt rá jogi lehetősége, hogy megakadályozza azt.
Rétvári Bence azt mondta: annak, hogy Európában ne legyen testvérháború, egyik letéteményese az Európai Unió. Ugyanakkor hozzátette: az ország szuverenitásának megvédése nem lehetséges, ha egy ország nem dönthet önállóan a számára fontos kérdésekben.
A balkáni halálmarsot megjárt több mint 80 ezer magyar katona katasztrófája is megelőzhető lett volna, ha Magyarország szuverén módon hozhatta volna meg döntését − hangsúlyozta.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres „fogolytömegből” végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott.
A balkáni halálmarsot megjárt hadifoglyok történetének bemutatására vállalkozott Margittai Gábor feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával közös Asinara-projektjével, amely három pilléren nyugszik. Első része volt Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái − A nagy háború eltitkolt halálmarsa című, a Zrínyi Kiadó közreműködésével idén októberben megjelent könyve, második eleme a most megnyílt kiállítás, és Margittai Gábor főszereplésével, szakértői közreműködésével, Major Anita rendezésében ősszel egy ötvenperces dokumentumfilmet is forgattak a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén.
A Magyarság Házában január 18-ig látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató. A kiállítást − amely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával, a Külső Magyarok Kisebbségkutató és Médiaszolgáltató Kft. rendezésében valósult meg − Budapest után a tervek szerint több vidéki városban, valamint a balkáni halálmars útvonalán is bemutatják majd.
