Hírek
Az első világháború emlékezete
Kultura.hu, 2014. június 18.
Az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára fájdalommal emlékezünk. A megelőző boldog békeidők véget értek, van olyan történészi vélemény is, hogy száz éves háború vette kezdetét. A Könyvhéten jeles történészek beszélgettek arról, hogyan látják ma az akkori eseményeket és következményeit.
Az első világháború kitörésének centenáriumán rendezett konferencia anyagából megjelentetett „Európai testvérháború 1914-1918”, valamint a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni merénylet, és a Szerbiának küldött hadüzenet között eltelt egy hónap sajtóanyagából válogatott „Merénylettől hadüzenetig” című, általuk gondozott könyvek kapcsán vizsgálták az összefüggéseket Schmidt Mária és Gerő András történészek.
Mi változott meg az emberiség történetében az első világháborúval? Elsőként erre a kérdésre keresték a választ a tanszékvezető egyetemi tanárok, Békés Márton történész moderátor közreműködésével. Ma, száz év múltán visszatekintve már vannak olyan kísérletek, amivel meg tudjuk magyarázni, miért nem maradt helyi konfliktus, miért vált egész Európára kiterjedt hatalmas összecsapássá, ahogy a könyv címe is rámutat: európai testvérháborúvá – mondta el Schmidt Mária. Akkor hitetlenkedtek és nem értették az emberek, miért keveredtek bele ebbe az évekig tartó lövészárok-háborúba, ezért sokáig feldolgozatlan maradt.
Gerő András szerint minél régebben történt egy esemény, annál nehezebb pontos képet adni róla. Az első világháború nyomán kialakult nagy változás volt, hogy Európában eltűntek a nagy dinasztiák, a Romanovok, Habsburgok, Hohenzollernek, a török szultánt Kemal Atatürk mozgalma söpörte el. Az időben és térben kiterjedt háború hatása a tömegkultúrában azt jelentette, hogy legitimmé vált az erőszak, és nem csak az államok közti vitában, így a 20. század véresebb lett, mint a 19. vagy 18. század.
Schmidt Mária arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmet a győztesek írják, akik nem firtatják a felelősségüket. Valójában az összes európai állam nagy veszteségeket szenvedett el, emberéletben, épületben, nyersanyagokban, és annyira meggyengültek, hogy egy évszázadon át sem tudták kiheverni. A valódi győztes az Amerikai Egyesült Államok lett, és nemcsak azért, mert a legkisebb veszteséget szenvedte el, hanem mert Európát tudta irányítani.
A Merénylettől hadüzenetig sajtógyűjteménye azt mutatja, hogy az emberek még a megelőző békeidők hangulatában éltek. Például arról olvashatunk, hogy szüfrazsettek vonultak fel sétapálcával, vagy a kiselefántot Hévízre viszik gyógyulni az állatkertből. Olyan hírrel is találkozunk, hogy a szegedi paprikának konkurenciát jelent a spanyol paprika - ami a mai globális világunkat idézi. A háborút egy fényes katonai kalandnak gondolták, később szembesültek azzal, hogy családfők tűntek el, nyomorék emberek tértek haza – jegyezte meg Gerő András. A tévképzet azért is alakulhatott ki, mert az utolsó nagy fegyveres konfliktus Magyarországon ezt megelőzően az 1848-49-es forradalom és szabadságharc volt.
Az ellentmondásokat jól mutatja, hogy a később agresszornak kikiáltott II. Vilmos német császárt még a háborút megelőzően Nobel békedíjra jelölték. Schmidt Mária szerint az első világháború legnagyobb problematikája az volt, hogy nem tudott egy olyan békét teremteni, mint ami korábban a napóleoni háborúk után száz évre sikerült.
