Hírek
Mítoszok helyett
Magyar Nemzet, 2014. április 26.
Aki a szavatosságukat vesztett történelmi kérdések közé sorolja az első világháború problémáit, amelyekről pusztán elméleti szakembereknek érdemes elmerengeniük, valószínűleg óriási baklövést követ el. A másik véglet, aki a mítoszok és pátoszok világába mentené át mindazt, ami abból a korszakból megmaradt, talán még nagyobbat. Ám különösebb veszély sem egyik, sem másik irányból nem fenyeget. Mindaddig biztosan nem, amíg múlt század eleji felmenőink életének legnagyobb katasztrófája nem szervesül újra mindennapjainkban, s nem lesz közbeszéd és közgondolkodás része mindaz, ami a mai napig húsba vágó módon határozza meg társadalmi életünket.
Ezen a helyzeten változtat - erős felütésként - a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tanulmánygyűjteménye, amely a tavaly novemberben Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia anyagát gyűjti egybe. A gyűjtemény szinte minden sorát az az igyekezet hatja át, hogy az első világháborút - a kötetcím szerint az európai testvérháborút - ne mint elvont, eltávolított és mai életünktől elszigetelt fogalmat kezelje, hanem megmutassa: ami 1914 és '18 között történt a világ frontvonalain és hátországaiban, az 1918 után tovább működött...
"...az a folyamat, amely 1914-ben kezdődött az első világháború kirobbanásával, sok szempontból máig tart" - állítja a kötet köszöntőjében Navracsics Tibor, példaként említve a nemi szerepeket, a nők helyzetének átalakulását munkába állásukkal; a tömegjelenségek megjelenését a politikában, mint amilyen a tömegdemokrácia, a tömegtársadalom és a tömegideológia; de magukat a totalitárius ideológiákat is, amelyek a nagy háború korában bukkantak föl, részben a tűzvonalban zajló folyamatok következményeként.
Hogy mi, magyarok alig vagy megannyi félrevezető, a kommunista történetírásból örökölt sémára támaszkodva gondolkodunk - ha gondolkodunk - az első világégésről, az sajnos természetes jelenség. Miért pont erről ne gondolkodnánk így? E szellemi gyengeségnek és szolgaiságnak egyenes következménye az is, hogy a kommunizmusban "kiforrott" meghatározások mellett ugyanolyan lelkesen hódolunk az egykori ellenség mindent elborító, minden fronton győzelmet arató értelmezéseinek: az angolszász történelemszemléletnek. Amelynek tükrében továbbra is előszeretettel tekintünk magunkra mint a háborút kezdeményező agresszorok egyikére, civilek elleni brutális akciók kivitelezőjére, fronton megfutamodóra, gyáva vesztesre - miközben fel sem merül bennünk, hogy százesztendős propaganda áldozatai vagyunk. Nyilván ellenkező esetekre is van példa, mely ugyanilyen káros. Ám hogy saját szempontrendszer szerint, saját történetírási érdekeinket minden másnál fontosabbnak tartva, ha úgy tetszik, saját igazunkat keresve kutatnánk ezeket a kérdéseket, arra eleddig kevés példa akadt. Amíg ez nem változik, maradnak az idegen, hamis mítoszok. "A Párizs környéki békék egyoldalúan a központi hatalmakat tették felelőssé a háború kirobbantásáért, hogy ezzel indokolják a kompromisszumos békére való képtelenségüket és azokat a megalázó és súlyos békefeltételeket, amiket a vesztesek számára megszabtak. Az Osztrák-Magyar Monarchiát és benne Magyarországot alkotóelemeire szabdalták, miközben Tisza István magyar miniszterelnök volt az, aki a legtovább állt ellen az egész Európát elborító háborús hisztériának" - írja Schmidt Mária, a kötet egyik szerkesztője. Míg a máskülönben igen szellemes és elgondolkodtató brit történész, Norman Stone efféle, kevéssé artikulált megjegyzést enged meg magának: "1914-ben azonban Bécs megháborodott, és elindította a nagy háborút."
Glatz Ferenc a "százéves" első világháborúról, Gerő András a Monarchia elveszett fénykoráról, Gianluca Volpi a caperettói áttörés olasz nemzeti mitológiájáról, M. Kiss Sándor a magyar elitről és megannyi európai kutató, nyugatiak, északi és délszlávok elmélkednek saját nemzetük első világháborús szerepéről - mindig a jelen és a múlt közös perspektívájából. A kötet ezzel lesz átütő erejű tisztázása számos elhallgatott, kibeszéletlen kérdésnek - s ezért letehetetlen olvasmány.
(Európai testvérháború, 1914-1918. Szerk.: Markó György és Schmidt Mária. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2014. Ára: 2990 forint)
