Így emlékezik a világ a Nagy Háború centenáriumára

Közös megemlékezést tart a német és a francia államfő idén augusztusban az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából. Joachim Gauck német államfő és Francois Hollande francia elnök augusztus 3-án, a Franciaországnak küldött német hadüzenet évfordulóján találkozik az elzászi Vogézek hegység Vieil Armand (Hartmannswillerkopf) nevű magaslatán, ahol német és francia csapatok a háború kezdetétől a végéig öldöklő harcot vívtak egymással.

Joachim Gauck augusztus 4-én pedig Fülöp belga uralkodó meghívására Belgiumba utazik, hogy részt vegyen a centenáriumi megemlékezéseken. Belgiumban egy német−brit megemlékezést is tartanak majd, amelyet a liége-i katonai temetőben rendeznek. 

Németországban már januárban elkezdődtek az évfordulós rendezvények. Az első nagyszabású kiállítást a Bundestag, a német törvényhozás alsóházának képviselői irodaházában nyitotta meg január 15-én Norbert Lammert, a Bundestag elnöke. A diktatúra és demokrácia a szélsőségek korszakában című tárlat az 1914−2014 közötti évszázad európai történelmét tekinti át. A témát négy esemény évfordulója adja, ezek az első világháború kitörésének 100., a második világháború kitörésének 75., a közép- és kelet-európai rendszerváltás 25., valamint az Európai Unió 2004 májusi bővítésének 10. évfordulója. 

Franciaországban a megemlékezések csúcspontja 2014. július 14-én lesz, amikor a hagyományos párizsi katonai díszszemlére az első világháborúban érintett mind a 72 nemzet képviselői meghívást kapnak. Franciaországban egyébként 1500 különféle rendezvényt, koncertet, kiállítást tartanak a centenárium jegyében. 

Olaszországban egy nagyszabású, négy évet (2014−2018) felölelő programsorozat kezdődött. Ennek részeként a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál egy 14-18 című, olasz rendező által készített filmmel indul. Létrehoznak egy „virtuális emlékezet” című digitális archívumot is, amelyben képeket, történeteket, adatokat rögzítenek, és elsősorban iskolásoknak szánják majd. Az olaszok interaktív térképeket is készítenek, például a közöttük és Ausztria-Magyarország között húzódó frontvonalakról. 

Összesen 50 millió fontot különít el a költségvetésben az angol kormány, hogy méltó módon emlékezzen az 1914-ben kitört első világháború tragikumára, amely során több mint 900 ezer brit katona halt meg. London úgy tervezi, hogy a nagyobb eseményekről (a szarajevói merénylet, a fontosabb ütközetek, mint például a somme-i, illetve a békekötések) külön megemlékeznek, de fejlesztik, sőt új galériákkal bővítik az Imperial War Museumot, és további forrást különítenek el a középiskolák részére.

Számos kulturális rendezvénnyel emlékeznek meg az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról Ausztriában. Kiállítások, koncertek és színdarabok is foglalkoznak az 1914−18 közötti évek történetével. A művészek és a művészet oldaláról közelíti meg a témát az egyik legfontosabb 20. századi osztrák festménygyűjteménynek otthont adó Leopold Múzeum májusban nyíló kiállítása. A háborúnak a bécsi lakosság hétköznapjaira gyakorolt hatásait mutatja be a városi helytörténeti múzeum, a Wien Museum szeptember 18-án nyíló tárlata. A Bécsi Hadtörténeti Múzeumban június 28-án nyílik meg az 1914−18 közötti időszakot bemutató termek megújult kiállítása. Az újrarendezett tárlaton ismét látható lesz az a vérfoltos ing is, amelyet Ferdinánd trónörökös a szarajevói merényletkor viselt. 

Több országgal közös rendezvényekre készül Magyarország. Az első külföldi rendezvény nyáron egy lengyelországi kiállítás lesz, ahol külön magyar termet rendezhetünk be. 2015-ben egy római kiállítás következik, amely azért is érdekes, mert az olaszokkal szemben álló félként harcoltunk a háborúban. A magyar katona és a magyar társadalom szempontjából szeretné megismertetni az első világháborús időszakot a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) parancsnoka. Az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából számos kiállítást, megemlékezést, konferenciát szerveznek a centenáriumi programsorozat első évében, az első világháborús veszteségi adatbázist pedig − folyamatos bővítése mellett − online elérhetővé teszik. 

Magyarországon még 2013 januárjában megalakult az első világháborús centenáriumi emlékbizottság, amelyben a Honvédelmi Minisztérium (HM), a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vesz részt, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal is. A közelmúltban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter beszélt arról: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, ezért tárcaközi emlékbizottságot hoztak létre. 

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a centenáriumra állandó kiállítással is készül. A mintegy 600 négyzetméteres területen a tervek szerint szeptembertől interaktív és más korszerű eszközökkel szeretnék bemutatni az első világháború történetét. A Dunára is terveznek kiállítást a Lajta monitoron. A HIM hajója márciustól a Parlament előtt kialakítandó kikötőben állomásozik majd. Nyár végén, ősszel hajójáratok indítását is tervezik, amelyek a Duna magyarországi szakaszán biztosan − megegyezés függvényében Ausztriában is − több helyen kikötnek majd, ahol helyi megemlékezéseket, programokat tartanak. 

A Nagy Háború századik évfordulója alkalmából szobrot állítanak Belgrádban Gavrilo Principnek, a Ferenc Ferdinánd osztrák−magyar trónörökös elleni merénylet elkövetőjének − írta nemrégiben aVecernje Novosti című szerbiai napilap. Az újság értesülései szerint a szoborállítást a szerb kormány kezdeményezte, az emlékművet pedig a tervek szerint legkésőbb júniusig felállítják a belgrádi vár előtti Kalemegdán-parkban. Gavrilo Princip nevét eddig utca, iskola és egyéb intézmények viselték a szerb fővárosban. A Vecernje Novosti információi szerint a belgrádi szoborállítással egy időben Szarajevóban, a merénylet helyszínén is emelnek egy ugyanilyen szobrot. Bosznia-Hercegovina fővárosának vezetői ugyanakkor azt is fontolgatják, hogy a meggyilkolt trónörökösnek, Ferenc Ferdinándnak és feleségének, Zsófiának is emlékművet állítanak az évforduló alkalmából. 

A Nagy Háborúra emlékeznek továbbá Ausztráliában, ahol még emlékérmét is kiadtak ebből az alkalomból, illetve az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Norvégiában és még számos országban.