Hírek
A Dunára is terveznek kiállítást a Lajta monitoron
Az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából az idén számos kiállítást, megemlékezést, konferenciát szervez a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM), amely a magyar katona és a magyar társadalom szempontjából szeretné megismertetni ezen időszakot. Emlékezetes, egy éve alakult meg az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, amelyben a Honvédelmi Minisztérium, a Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vesz részt, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal is.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a közelmúltban beszélt arról: kormányzati szintre emelve szervezik az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos rendezvényeket, mert úgy látják, az első világháború alapjaiban alakította ki mai életünk kereteit, a közügyek vitáit és azokat a fogalmakat, amelyekben ma is gondolkodunk. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára pedig az MTI-nek úgy nyilatkozott, az első világháború a magyarság számára mind a napig kiemelkedő jelentőségű, még akkor is, ha a jelenlegi generációk - köszönhetően elsősorban az 1947 és 1990 közötti érának és az azután is változatlan formában hozzá kapcsolódó narratívának - semmiféle kapcsolatot, ennek következtében jelentőséget nem tulajdonítanak neki.
Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az MTI-nek ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy az első világháborúval kapcsolatban sok minden méltatlanul elfelejtődött, ráadásul az ötvenes évektől az 1989-ig tartó időszakban számos torz hátteret adó tanulmány, tananyag "szivárgott" be a társadalmi tudatba, illetve az oktatásba, így a mai nemzedékek sem ismerik kellőképpen, magyar szempontból, az első világháború történéseit. Kovács Vilmos azt mondta: az emlékbizottság is egyetért abban, hogy a tankönyvek is jelentős átalakításra szorulnak, sokkal inkább magyar szempontúaknak kellene lenniük. Úgy fogalmazott, az első világháborúban harcolókkal, de a mai katonákkal szemben is kötelességünk, hogy korrekt módon mutassuk be a háború magyar oldalát.
A hadtörténeti intézet vezetője szerint az egyik legnagyobb adósság az első világháborús veszteségi adatbázis összeállítása és elérhetővé tétele, amelyre most a HIM és a Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatok és háborús kegyeleti főosztálya vállalkozott. Kovács Vilmos kiemelte: jelenleg sem lehet pontosan tudni, hogy a Magyar Királyságot mekkora veszteség érte az első világháborúban. Bécsben az egész Monarchiát érintően megvannak a hősi halottak, eltűntek, hadifoglyok kilétét tartalmazó nyilvántartások, a magyart azonban több forrásból kell összeállítani. A munka nagyjából két éve kezdődött, mostanáig 300 ezer hősi halott, eltűnt, sebesült, illetve hadifogságba esett magyar katona nevét sikerült összegyűjteni. A parancsnok szerint nagyjából 2016-ban elkészülhet egy "vállalható adatbázis", de már ebben az évben digitálisan elérhetővé és kutathatóvá kívánják tenni, hiszen szinte nincs olyan magyar család, amelynek hozzátartozója, ismerőse ne lenne érintett az első világháborúban.
Kovács Vilmos arra is kitért, hogy a HIM a centenáriumra állandó kiállítással is készül. A mintegy 600 négyzetméteres területen, a tervek szerint szeptembertől interaktív és más korszerű eszközökkel szeretnék bemutatni az első világháború történetét. A Dunára is terveznek kiállítást a Lajta monitoron. A HIM hajója márciustól a Parlament előtt kialakítandó kikötőben állomásozik majd. Nyár végén, ősszel hajójáratok indítását is tervezik, amelyek a Duna magyarországi szakaszán biztosan - megegyezés függvényében Ausztriában is - több helyen kikötnek majd, ahol helyi megemlékezéseket, programokat tartanak. Szeretnének egy kiállítási vonatot is indítani a lengyelországi csaták évfordulójára 2014-2015-ben, majd 2017- ben magyar-szlovén-olasz közös vonatutat is terveznek.
